Pár gondolat a fotózásról

Pár gondolat a fotózásról

Valamelyik nap gondolkodtam el azon, hogy milyen régóta fotózom. Mi minden történt azóta, hogyan változtatta ez meg az életem. Akinek nem érdekes az iromány, az kérem lépjen túl, akit érdekel, azoknak pedig igyekszem, hogy olvasmányos legyen.

 

2010-ben fogtam először tükörreflexes gépet a kezemben. A sajátomat. Egy Canon 60D volt, egy kit objektívvel, ami egy 18-135 mm-es utazó obi volt. Sosem felejtem el azt az érzést, amikor átvettem és befizettem egy tanfolyamra egyből, 

így jó pár százezer forinttól rögvest meg is szabadultam. Egy kis dobozka valamiért cserébe.

Izgultam, az afféle jóleső izgalom, amit érezni lehet a levegőben és belül a csontokban is bizsergett valami. Amikor igazán jól érezzük magunkat…, bár gondolom ez fizikailag mindenkinél másként jelentkezik…

Vannak sokan akiknek nem probléma rögtön a legdrágább/legújabb full frame gépet megvenni a legjobb objektívekkel, esetleg még egy berendezett stúdió is rendelkezésre áll már kezdésként.

Nekem azt tanácsolták, ne vedd a legdrágábbat, mert lehet 2 hónap múlva leteszed és nem használod ki, meg aztán úgy tartják, akinek jó szeme, tehetsége van, az bármilyen géppel jó fotókat tud készíteni. – Ebben persze van igazság, de a jobb gép, jobb felbontás, sok opció, és jó fix és zoom objektívekkel szebb képeket lehet készíteni, szebb a rajzolata ezeknek. Persze aztán idővel újabb és újabb objektíveket vettem, az Art sorozat tagjai közül is, és jelenleg 6D vázzal fotózom.

Ez egy hosszú út volt, és mindennapos időtöltés, sok képi inspirációval, sok ’csak úgy’ ellőtt gyakorló képpel, témával.

Eleinte a nagy kérdés az volt, hogy mit szeretnék majd fotózni, ennek a szakmának melyik területe vonz…?

Többen mondták, hogy tuti divatfotós leszel, mert ugye a 20-as és 30-as éveimben elég sokat fotóztak hazai és külföldi reklámanyagokhoz. Ebből logikusan ez következne, de tudtam, hogy a hazai divatfotózás gyerekcipőben jár, kis költségvetésű projektekben a szomszédasszony lánya, vagy egy olcsó modell pózol különösebb koncepció nélküli fotózásokon. (Tisztelet a kivételnek.) Ezt is amolyan magyar módra közelíti meg sok cég, oldjuk meg 50.000 – 100.000-ből azt, amire külföldön sokmilliós költségvetés van. Egy egész stáb, profi modellek, profi fotós, retusőr, grafikus, designer, stylist segíti a munkájukat.

Visszakanyarodva… egyet tudtam, hogy az emberábrázolás, az arcok és a portrék érdekelnek, hogy szép és természetes beállítású (paradox, de így van) képeken egy-egy ember előnyös oldalát megmutatni nekem örömöt szerez, illetve a fotózott személy öröméből is jut, így „örömduplázni” tudok. 🙂

Tárgyfotó, ételfotó, természet fotózás nem vonzott. A táj-, állat-, vadlesfotók külön speciális felszerelést igényeltek volna, és bár türelmes ember vagyok, órákig mozdulatlan egy helyben ülni és várni a pillanatra, valamint a hajnali kelések gondolata sem volt kecsegtető.

Az esküvői fotózás akkor eszembe sem jutott, később az élet és a megkeresések úgy hozták, hogy belecsöppentem ebbe a világba, és nagyon megszerettem. Ma már rendszeres munkát jelent, és a nyári hónapokban, főleg június – július – augusztusban folyamatos esküvői fotózás és nonstop fénykép retusálás van. Szeptember vége felé csendesedik kicsit. / www.násztudósítók.hu/

Természetesen továbbra is fotózom embereket, portrékat, családokat. De örömmel vállalok kismama fotózást, gyerekfotózást, vagy akár reklámcélú megbízásokat is.

Azt gondolom általánosságban a fotózásról (és magamról is), hogy a fotósnak mindig van hová fejlődni, lehet kísérletezni, tanulni. Újítani a felszerelést. Ez utóbbi nagyon költséges dolog, milliós nagyságrendeknél tart minden fotós a felszerelés tekintetében, ehhez jönnek még a vállalkozás költségei, kiadásai, így a megkeresett jövedelem jó része visszaforgatódik. Ráadásul Magyarországon sok a megélhetési fotós, mint sok a sminkes, fodrász, stb…és mindenki érvényesülni akar.

Svájcban például fotóshiány van, ott valószínűleg más megélhetési forrásokat preferálnak, más általános életszínvonalon.

Mi kis ország vagyunk, relatív kicsi és nem bővülő piaccal, sok szolgáltatóval, akik küzdenek egymással egy-egy esküvőért, illetve bármilyen munkáért.

Beálltam a sorba, keressen bátran, aki szeretne magáról, családjáról „takácsferis” fotókat!

 

https://takacsferi.hu/fotoblog-takacs-feri/

Köszönöm, hogy végigolvastad ezt a gondolatmenetet! 🙂

 

 

© Copyright Takacsferi.hu +3630/407-78-43

Ez a weboldal sütiket használ. Az Uniós törvények értelmében kérem, engedélyezze a sütik használatát, vagy zárja be az oldalt. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik apró, tökéletesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye az Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Engedélyezem" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás